Korszak és blog egyelőre zárul

Itt várunk mindenkit továbbra is szeretettel:

http://legkisebbbakti.freeblog.hu/

Szösszenetek

1. Öregasszony aszongya nekem a boltban:
De sajnálom magát!
Mondom, engem? Miért?
Hát, mert kismama és meleg van
Mondom, engem nem kell sajnálni, élvezem ezt az állapotot.
Következő mondant: Biztos fiú lesz.
Mondom, nem, kislány.
Öregasszony: Jujj, akkor nagyon nagy hasa van, és biztos négy kiló feletti lesz
Csak ennyit mondtam: Majd meglátjuk, viszlát

2. Vidéken voltunk, és a párom keresztapjáék mellett lakik egy pletykás öregasszony.
Odaértünk kocsival, már kint ült a ház előtt, mintha csak minket várt volna.
Kérdése: Mitek lesz?
Mondom, kislányunk!
Válasz: nem baj, majd a következő


3. Ez is vidék, másik kedvenc.
Mitek lesz?
Kislányunk.
Nem baj, az egészség a fontos.
Mintha a lány nem lenne ember, te.

Az utóbbi kettőre szokott a párom reagálni így: A jobbak elsőre lányt tudnak.

Ctg ismét

Szerdán voltunk ismét a kórházban. Hát mit ne mondjak érezhető a meleg front hatása, mert dömping volt a ctg szobában (5-6 gép teli) és a szülőszobákon is. Egyfolytában azt hallottam, hogy megint és megint felsírt egy baba. Olyan jó érzés volt hallgatni.

Nekem is felkötötték a gépet, ami most egy hiper-szuper, nem elavult masina volt. Kicsilányunk be is pörgött rendesen a többi gép hangjától és anyja ficergésétől.

Nagyon szép kis görbénk lett megint, és már 100-as méhtevékenységeket is produkálunk. Egyik csajszi azt írta a fórumon, hogy 120-nál arcot kapart, 160-nál szült, ha jól emlékszik. Tehát mi is haladunk ám.

Legközelebb kedden reggel fél hatra kértük magunkat.

Vércsoport és ellenanyag vérvétel

Mikor legutóbb voltunk a dokimnál megkérdeztük tőle, hogy kell e friss vércsoprot és ellenanyag szűrés, vagy elég a novemberi?! Azt mondta tökéletes a novemberi is, hiszen úgy sem változott semmi.

Mikor először találkoztunk a szülésznővel majdnem az első kérdése az volt, hogy van-e vércsoport és ellenanyag vérvételem. Mondom van, novemberi. Azt mondja az nem jó, friss kell. Mondom még jó, hogy megkérdeztem a dokim, és ő azt válaszolta, hogy nem kell friss. Na mindegy. Gyorsan telefon nagynénémnek, Jászberénybe. Közölte, hogy sajna hétvégén nem tudnak beutalót írni, de hétfő reggel, mihánt beér egy doki már írat is vele. Na mondom szuper, de légyszi siessetek, mert csak hétfőn veszik ezt a vért és csak reggel nyolcig. Mondanom sem kell a beutaló 7:40-re lett nálam e-mailben. Gyors nyomtatás és rohanás Kiskovácsiba vérvételre. Reggel 8:02 percre ott voltunk, és hála a jó égnek a két perc késéssel nem foglalkoztak.

Ezt csak azért írom le, hogy mindenkinek tanulság legyen. Dokik jó formán nem tudnak semmit a protokollból, így hívjátok fel a kórházat, ahol szülni fogtok, ha kérdésetek van valami ilyesmivel kapcsolatban.

CTG-s és lagzis hétvége

Pénteken reggel 8-kor jelenésünk volt a kórházban talira a szülésznővel és ugye a ctg-re. A szülésznő egy nagyon határozott nő, de egyben megnyugtató hangú és kedves is. Szal minket meggyőzött
Sokat beszéltünk miközben rajtam volt a ctg, és minden kérdésemre megkaptam
a választ a kórházzal kapcsiban. Aztán a ctg végén megkérdezte, hogy: nincs-e
melegem? vagy nem e fáj a torkom? vagy nem voltam e megfázva? mondom nem.
Azt mondja csak azért, mert kislányunk szíve kicsit gyorsabb a kelleténél, ami
még nem olyan vészes, ezzel kienged, de azért szeretne másnap
egy kontrolra visszahívni. Mondom neki okés, de megyünk lagziba vagy ne menjünk?
Azt mondja dehogynem, sőt érezzük nagyon jól magunkat. Elmondta azt is, hogy ő
vasárnap amúgy nincs, de jöjjünk nyugodtan, hivatkozzunk rá, és bárki megcsinálja a
ctg-t. Na jól van. Természetesen nem voltam nyugodt, a kispapa nyugtatott végig az úton.
Én egyfolytában csak azt mondogattam: olyan szép volt ez az egész terhesség, nem
hiszem, hogy a vége legyen csúnya Közben simiztük a pocakom, és megbeszéltük kicsikénkkel, hogy minden rendben lesz. Mint jó fórumozó azért én utánaolvastam ennek a magzati tachykardiának. Orvosok azt írják, hogy vannak nagyon aktív gyerekek, akik mozgás hatására nagyon felpörögnek, így a szívük is magasabban ver, és ez azért normális. Természetes, hogy az egyfolytában magas szívverés nem az, de a kislányunké nem ilyen, hanem ha mozog, akkor pörgeti fel magát.

Ezen a napon még barátnőm lagzijába is hivatalosak voltunk. Este fél hatra mentünk a polgári ceremóniára és aztán a lagziba. Azért ott kikapcsoltunk, és jól éreztük magunkat. Táncoltunk sokat  

Barátnőm csak ennyire volt figyelmes az ültetőkártyák megírásakor:

Volt menyasszony rablás is, a mi menyasszonyunkat egy másik lagziba vittek át, onnan meg átjött az ő menyasszonyuk Természetesen azt a lányt is ismertem, négy hónapos kismama, így jól megtáncoltattuk egymást Szóval jó volt, na. Éjjel fél négyig buliztunk
Másnap, vagyis aznap reggel 10-kor indultunk is vissza Pestre, mert ugye jönni kellett a ctg-re.
Totálisan nyugodtak voltunk, mert tudtuk baj nem lehet. Becsöngettünk a szülőszobára, és fogadtak minket. Egy hölgy felkötötte as ctg-t, mért nekem vérnyomást. Minden tökéletes.
Kislányunk az egy negyed ctg-t végigaludta. Majd jött egy másik kismama abba a szobába, aki becsapta az ajtót maga mögött, és neki is sípolt a gépe, erre kis csajszink felkelt, és mozgott ezerrel.
Akítv volt a drágám onnantól, de minden okés, egy nagyon szép ctg-t produkáltunk.

Védőnő család látogatása

Védőnénim már kismamiságom kezdete óta tervezi, hogy eljön hozzánk környezet tanulmányra. Én mindig mondtam neki, hogy bármikor. Hát természetesen addig húzta az időt, még ez a dátum most lett. Mindegy ezen is túl vagyunk. Nagyon tetszett neki a lakásunk, és a kicsilány szobája is. Megdícsérte a rendet, még a kamrámba is benézett. Beszélgettünk dolgokról, majd másfél óra után elment. Kérte, hogy, ha megszületett a babánk, akkor egy sms-t dobjunk neki, és akkor pár napon belül neki ki kell jönnie. Remélem nem felejtem el.

Hétvége

Mostani hétvégénk is nagyon klasszul telt. Nem unatkoztunk egy percet sem.

Szombaton Encuékhoz voltunk hivatalosak egy kis kerti sütögetésre. Nagyon régóta terveztük már a találkát, de sosem akart összejönni, de most végre sikerült.  Encu meghívta még Pemiéket is, akik egy csodaszép nagy család, egy nagylánnyal és az ikerlányokkal. Szóval voltunk egy páran, de maradjunk annyiban, hogy nőuralom volt.

Jót dumáltunk, babáztunk, ettünk, ittunk, köszi a meghívást Encum.

Alexával

 Pemi Alízzal, én Alexával

 DNS mintát gyűjtök :)

 Tiszta Panka ez a kislány :)

 Boldogság

 Kis mosoly, nesze :)

 Panka, Karcsika (fogadott keresztfiam) és Encu anyu, pocakjában Andriskával :)

Karcsikám, hát nem édes?

A férjem szoktatja magát a kislányhoz! Nagyon jól elvoltak :)

Vasárnap pedig barátnőzéssel telt. Délután háromra voltam hivatalos Ilda csajszihoz, ahol már ott volt Nelli és estére vártuk még Esztert, aki Londoni disszidens, de azért szeretjük :) Ez volt az utolsó aljaskodós napunk együtt szülés előtt, de klassz volt csajok. Én vittem salit, meg chipset. Ilda csinált tonhalas pennét, Nelli kreált túrós meggyest, Eszterünk meg hozta a kedvencét, rántott husit, ubisalival. Kaptunk a ködös albionból jött barátnénktól egy-egy feles poharat (amit én jól el is törtem még ott, de van másik alapon kaptam még egyet) és egy-egy kitűzőt is kaptunk. Köszi Tampesz.  Akkor legközelebb csajok arconpörgünk augusztusban :)

Péntek

Ez a nap sem folytatódott nyugisabban. De én ezeknek tökre örülök.

Reggel nyolckor már a védnéninél volt jelenésem. Pisiltem neki egyet, ráálltam a mérlegre és megmérte a vérnyomim. Minden rendben van. Közölte hogy figyeljem a kicsi mozgásait, mert ha ritkul, azonnal kórház. Na, de nekem ilyen nem lesz.

Kicsit beszélgettünk, aztán közölte, hogy hétfőn szeretne eljönni környezet tanulmányra, mert még nem volt. Felőlem jöhet mondtam neki, de csak délelőtt. Na kiváncsi leszek. Aztán megbeszéltem vele, hogy a gyermekdokik közül a doktornénit választjuk, mert ő ért a homeopátiához. Jövő szerdán van vele egy randim, ahol ad nekem recepteket is, a baba ápolásához, köldök kezeléséhez, stb.  

Mikor hazaértem onnantól majdnem egész nap a  telefonon csüngtem, Borzasztó sok elintéznivalóm volt. A szülésznőt kellett hívnom, a dokimat, Kiskovácsit, melós dolgokat intéztem és stb.

Délután meg megbeszéltük a férjemmel, hogy elmegyünk kicsit vásárolni az Ázsia centerbe és az Ósanba. Még ezt is teljesítettük gyorsan, mert szülés előtt már nem tervezek ilyen nagybevásárlást.

Őrült egy nap

Tegnap reggel Kiskovácsiban kezdtem egy vérvételen. Semmi exta csak egy utolsó harmados teljes vérkép és vizetel vizsgálat.

Majd egyre le kellett mennem a háziorvoshoz, mert elkészült a táppénzes papírom. Már a férjem volt érte kedden zárás előtt 5 perccel, de akkor azt mondták neki, hogy nincs idejük megírni már, így jöjjünk vissza csütörtökön. Na gondoltam akkorra már csak készen lesz, hát tévedtem. Várnom kellett még megírják. Mindegy, kivártam.

Délután a dokimhoz is hivatalosak voltunk. Hiszen életem első ctg-jének napja volt ez. Szokásos módon bejelntkeztem a recepción, hogy itt vagyunk, majd felvittek a kisszobába, ahol a ctg zajlik. És nagyon ám, mert választhattam pózt. Nekem a legtöbbet ülve mozog a kicsim, így azt választottam, mert ugye nyomni kellett a gombot, ha mozgást érzek. Épp délelőtt beszéltem egy kedves ismerőssel telón, és mondtam neki, hogy én feküdni nem szeretnék, mert nekem akkor nem sokat ficánkol a kis drágám.

Édesem nagyon pörgött És mikor nyomtam a gombot, akkor nagyon felgyorsult a kicsi szive, tökre sajnáltam Apa meg közben fotózott minket.

Aztán bementünk a dokihoz, meguhuzott. Kislányunkkal minden rendben van, feje alapján tökéletesen kornak megfelelő, viszont a pocakja, kicsit kisebb a koránál, de a doki szerint no para, nem lesz sörpocakos, azt csá.

Adatai:
BPD: 89,6 mm
HC: 313,2 mm
AC: 313,6 mm
FL: 67,9 mm
Súlya: 2635 g

Aztán levette a streptococcus hüvely kenetet, de méhszájat nem vizsgált, mert
azt mondta bőven elég ennyi turka egy kismaminak.
Jövő héten már a kh-ba megyek a szülsznőmhöz ctg-re. A dokim legközelebb 39. héten szeretne látni, ha addig nem szülünk. Bár azt mondta nagyon szépen alakul minden, mehetek a lagziba, de a kh-i pakk legyen mindig nálam

Este meg még uh-ról hazafelé felhívtuk ismerőseinket, mert hallottuk, hogy nem boldogulnak a kiságy összerakásával (nekik is babájuk lesz augusztusban). Elmentünk és segítettünk összerakni nekik, úgyhogy ők is megnyugodtak.

Este fél tízre haza is értünk. De jó volt, na.

Andi és Sasi lagzijában

Szombaton ismét lagziban voltunk. Jól éreztük magunkat, és sokat táncoltunk. Pedig már 36 hetes vagyok, de simán bírtam. Sokan csodálkoztak is, hogy egy 8 hónapos kismama, hogyhogy ennyire bírja a strapát. Hát én ilyen vagyok :) De persze ehhez kell ez a kicsilány is a pocakomban, aki abszolút társ ebben. Azt hiszem, ha kibújik imádni fogja a zenét, a táncot és a jókedvet.

Íme a link, amin a fotók elérhetők: http://picasaweb.google.com/baktiek/AndiEsSasiLagzija#

Rohanós hétköznapok

Brutálisan gyorsan telik az idő. Lassan négy hete, hogy nem dolgozom. Tökre élvezem ám, pedig kezdetben tökre fura volt. Én egy percet sem unatkoztam még itthon, mindig van mit csinálni.

Befejezetem a nagytakarítást, sorozatosan főzöm a finomabbnál finomabb kajákat, aminek az eredményeként már a fagyasztó középső része teli van, kimostam és kivasaltam az összes manóruhát, elpakoltam őket méret és évszak szerint a helyükre. Iszonyatosan sok rucink van és persze szebbnél szebbek, csajosabbnál csajosabbak. És természetesen anyum nem tud leállni, ha meglát egy-egy lélegzetelállító darabot azonnal megveszi és küldi is nekünk. Édespofa

Sokat beszélgetek a kislányommal pocakon keresztül és készülünk együtt, lélekben a születésére. Már kétszer álmodtam meg a saját szülésemet, és mindkétszer ugyanolyan csodálatos volt az egész

Múlt héten elkezdtem a kórházi pakkot bepakolni. Atyám mennyi minden kell oda Most meg tök fura, hogy két utazótáska is van a kicsi lány szobájába, mintha legalábbis valahová utaznék. Pár "apróság" hiányzik még belőle, csak ez a rohadt időjárás keresztbehúzta számításaimat.

Jövő héten ismét megyünk ultrahangra és az első CTG-re! Nagyon telik az idő. Vonalzóm szerint 34 nap és szülünk. Kiváncsisággal tölt el az egész, ha rá gondolok

Pocakfotó verseny

Neveztem még április közepén egy versenyre, amire egy kedves fórumos társam hívta fel a figyelmemet. Pocakfotóval lehetett pályázni. Gondoltam nincs mit vesztenem, miért ne, hát beküldtem a képemet. Tudtam, hogy nagyon sok rokonom, ismerősöm, barátom, fórumos társam van, így nagy lebőgés nem lehet.

Hát nem is lett, mert megnyertem. Már csak a fődíj várat magára, remélem a héten az utalványt is megkapom.

Nagyon köszönöm innen is még egyszer mindenkinek, aki szavazott rám!

Réka ballagása

Szombaton megint ballagáson voltunk, Ati unokatesója ballagott. Komolyan mondom ennyi sok rendezvényre nem szoktunk járni egy évben, mint most. De persze én ennek tökre örülök.

Jól éreztük magunkat, az eső is kegyes volt a végzősökkel, mert csak délután ömlőtt, de akkor, mintha dézsából öntötték volna. Most szombaton és két hét múlva szombaton is lagziba megyünk. Azt is várjuk már.

33. heti ultrahang

megjöttünk
Kislányunk végig aludta az ultrahangot, de hát biztosan fáradt volt, na
Édesem, már 2038 gramm
BPD: 81,7 mm
HC: 295,6 mm
AC: 288,7 mm
FL: 62,7 mm
32+5-nek felel meg a méretei alapján, teljesen tökéletes minden
Doki meg van velünk elégedve, azt mondta nagyon szép kislányunk lesz
Én meg mondtam, hogy tudom
Legözelebb három hét múlva kell mennünk, amikor már CTG, méhszáj vizsi, és hüvelyváladák tenyésztés is lesz.
Megkaptam a szülésznő számát, megismerkedhetek vele, ha szeretnék.
Úgyhogy minden happy

BB fotói

Van egy lány, akit nem is olyan régen ismerek, de ahogy olvastam őt a fórumon, azt éreztem eléggé egy hullámhosszon mozgunk, illetve még a dokink is egy.

Megtudtam róla, hogy ő hobbiból fotóz, és nagyon jó meglátásai vannak a lencsevégre kapható képekhez, így szenya módon megkérdeztem tőle, nincs e kedve esetleg rólam pocakos sorozatot csinálni. BB-m egy jószívű csaj, így egyből igent mondott.

Már csak az időpont egyeztetés volt hátra, ami április 30-ra esett. Ekkor 32+3 napos voltam. De beszéljenek a képek helyettem, amik lélegzetelállítóak lettek. Ügyes csaj ez a BB-m, és innen is nagyon köszönöm neki az élményt és az emléket.

Itthon lenni jó

Így 32 hetesen úgy döntöttem elég volt a munkából, már nem akarok mással, csak hármunkkal foglalkozni. Na nem pihenéssel telt el az első egy hét, hanem fészekrakással. Takarítás, mosás, vasalás, kaják lefagyasztása stb. De nagyon jól haladok. Amikor viszont pihenésre "rúg" gyeremekem, akkor nincs mese leülök egy kicsit. Figyelem a jelzéseit, és nagyon egymásra vagyunk hangolódva. Imádjuk már most ezt a kicsi lényt, aki bennem növekszik.

És íme néhány fotó az otthoni napokból:

Berendeztük a gyerekszobát

Már pénteken megtudtuk, hogy a fenyőbútoroshoz megérkezett a várva-várt gyerekszoba bútor. Akkor már nem, de szombaton a férjem elment érte és elhozta. Mivel vendégeink voltak, és lagziba is mentünk, így a bútor két napot a garázsban aludt. Tegnapelőtt a férjem lent összeszerelte és újralakkozta, majd tegnap felhoztuk és berendeztük a kis szobát. Szerintem csodálatos lett. Annyira természetes és meleg hatást kelt az egész szoba. Az egész lakást a fenyő illat lepi most el.

30 hetes ultrahang

Voltunk ma a kicsilánnyal és apájával uh-n 
Lánykánk a doki szerint makk egészséges, és életképes és minden adata a lehető legmegfelelőbb
Édes kicsikénk ott is bemutatta tudományát, mert a dokinak hullámoztatta a pocakomat
A doki szerint nagyon sugárzok, és fitt vagyok

Adatok:
BPD: 75,4 mm
HC: 273,0 mm
AC: 257,1 mm
FL: 57,3 mm
Súlybecslés: 1484 gramm
Koponyavégű hosszfekvésben van már a 13. hét óta
Minden nagyon tuti
Legközelebb 3 hét múlva megyünk uh-ra, aztán pedig a 36. héttől indulnak a ctg-k

Boldogok vagyunk, mint mindig!!!

Lagziban jártunk

Az unokatesóm ment férjhez. 28 hetes kismama amúgy, én meg 30, tehát majdnem egyidősek lesznek a kicsilányaink. Mi is majdnem egyszerre születtünk, milyen fura dolgokat produkál az élet.

Jól éreztük magunkat, minden jó volt, a kaja, a buli, a zene, minden na.

Íme a képek:

http://picasaweb.google.com/baktiek/AnnaEsLaci#

Mire jó még a szívhanghallgató...

...hát felvenni vele magát a hangot. Tegnap végre elolvastam a kis papírkáját, ami a dobozában van, és akkor jöttem rá, hogy jéééé ez még hangot is tud rögzíteni. Azonnal telefon öcsémnek, hogy mégis hogy kell ezt csinálni, mert nálunk ő a szaki ilyen témában. Elmagyarázta, így délután nekiálltunk.

Felvettük kicsilányunk szivecskéjét, anyáét és apáét is. Kiírjuk őket egy cd-re és jó lesz az utókor számára. Jaj olyan szép ez a hang. Aztán eszembe jutott, hogy anyukám engem is felvett mikor kicsi voltam, hogy hogyan sírok, hogyan mondókázok és stb. És persze, hogy elbőgtem magam.